Ez nem nekem való

Szóval el kezdtem írni valamit, aztán rájöttem, hogy amit írtam , az nagyon nagy baromság és még unalmas is. Utálom az irodalmat, és fogalmazni is utálok. De azért gondoltam megpróbálok blogot írni, mert biztos jó lehet. És most az a baj, hogy akarok írni, csak nem tudom mit.:D Nem nekem való ez a blog, de azért majd még próbálkozok.

A bemutatkozás

Tehát a bemutatkozás. Most leírhatnám, hogy 15 éves vagyok, barna a hajam, nagyon szeretek mindenkit stb. A szokásos szöveg, ami engem annyira se érdekel, mint....szóval nem érdekel. Most ezzel nem azokat akarom fikázni, akik így csinálják, csak ha én olvasnám, nem érdekelne. Jó, persze itt lehetne mondani, hogy:
Hát te nem normális, szerinted te olvasod ezt a blogot?
Ez mondjuk egy érdekes kérdés, mert valószínűleg nem olvassa senki. Na mindegy, elírogatok itt magamnak és most már ezt a témát befejezem, hogy "áánemnézisenkiablogom".Előre közlöm, hogy én nem vagyok "túl" normális, tehát elképzelhető, hogy ilyen fejet fogsz vágni:

1.Utálom az LMFAO és társai zenét. Flo Rida Good Feeling-jétől már a hideg ráz.(De ettől függetlenül lehet, hogy ez valakinek tetszik és oké, elfogadom, csak mellettem ne hallgassa.
2.Kedvenc zenekarom a 30 Seconds To Mars.

A 30 Second To Mars szent és sérthetetlen!!

3.Imádom a Gossip Girl-t!

4.Ha már itt tartunk, én inkább a Team Nate-t erősítem.

Ez eddig még nem is olyan érdekes..most jön a java!:DD

5.Szeretem a Forma-1-et.(Ez még semmi.)

6.Nem szeretem a nyarat.Oké, hogy nincs suli, de három hónapig csak izzadni meg stb.Úúúúú.

7.Kedvenc évszakom az ősz.Nem, nem vagyok stréber, nem azért mert végre iskolába mehetek.

8.Szeretem az esőt és az esős, szürke időt.

Még mindig nem annyira durva.

9.Nem utálom Justin Biebert és SP-t. Ez nem azt jelenti, hogy imádom őket, hanem hogy elfogadom, hohy léteznek és tökre semlegesek számomra. Igen, ez furcsa dolog, mert mostanában azt kellett észrevennem, hogy az a menő, ha szidod SP-t meg Justint.

10.A legdurvább dolog: szeretem a matekot.Na, most kb. ezt csinálhatod.

Ennyi volt a móka mára, ha még eddig nem lettél öngyilkos, nézz vissza később!

Az élet nagy kérdése

Az élet nagy kérdése- legalábbis egyik nagy kérdése-, hogy lehet-e írni a semmiről. Na jó, azért ez nem tartozik bele az "élet nagy kérdései" kategóriába. Szóval nem tudok miről írni, csak azt tudom, hogy írni akarok. Nem akarom leírni, hogy nap, mint nap mi történik velem, mert
1.csak az értené és annak lenne érdekes, aki ismer
2.sőt még neki se lenne érdekes, mert olyan U-NAL-MAS az életem.
Szóval valószínű, hogy ez a blog-kezdemény főleg önsajnálkozásról és más emberek, dolgok, de főleg saját magam szídásáról fog szólni. Nem hiszem, hogy "túl sok" olvasója lesz ennek "hiperszuper" blognak, de azért majd írogatok valamiről. Szóval ezt a bejegyzést elmentem, mert tuti, hogy amilyen szerencsétlen vagyok, kilépek és akkor ez a sok okos dolog eltűnik. De még írok!!

We love handball♥

Shoot

Egy pár embert néha jól esne lelőni. De nem lőnék le senkit. Még ha nagyon, nagyon, nagyon rossz dolgot tett volna velem. És azért nem, mert ő is hozzájárul ahhoz, amilyen leszek és tőle pedig pont erősödni fogok. Ha lelőném, akkor elmenekülnék előle, ami pedig rohadt gyáva dolog. Furcsa, hogy ezt írom, mert igazából engem soha, senki nem bántott úgy igazából. Voltak "kedves" beszólások, de az mindenkinél van. Inkább csak én sanyargatom magam. Bárkiről képes vagyok a legrosszabbat gondolni és azt, hogy ellenem van. Tudom, hogy ez nem jó, de még mindig jobb, mintha azt hinném, hogy  mindenki az én boldogságomért él ezen a Földön.